Kedves A Nagyapa!
Majd egy teljes hetet töltöttem néhány cimborámmal a Duna partján egy kis kertecskében, mindenféle civilizációtól távol. Megismertem néhány érdekes embert és felfrissítettem a kapcsolatunkat a már ismertekkel.
A Duna vize nyaldosta a talpunkat, magunknak főztünk és nagy vödrökben hideg vízzel hűtöttük a bort. Minden tökéletes volt. Pontosabban majdnem minden. Ezalatt a néhány nap alatt , bármennyire is küzdöttem ellene, rámragadt a pestiek furcsa azása. Így lett Zoliból, A Zoli, Brigiből pedig A Brigi. Idegesítő, de már múlóban van.
A másik apróság viszont nem. Baljós jel, hogy esténként általában tizenhárman ültük körbe az asztalt: három párocska, én és a hat tekintet, ami a mellettem ülő lányt kutatta. Hiába. Szinte láttam a szemükben a sajnálatot, de nem értettem, hogy kinek szól. Nekem, aki még mindenbe bátran belevághat? Biztosan nem. Nekem, akinek nem köti meg a kezét senki? Kizárt. Nekem, akinek nem kell magyarázkodnom? Lehetetlen. Nekem, aki egyedül nézi az esőt? Talán.
Ennek ellenére nagyon jól éreztem magam. Rég volt ennyire egyszerű az élet, mint ott akkor. Ettünk, ittunk, aludtunk és teljes nyugalomban beszélgettünk hajnalig. Semmi munka, vizsga, aggódás, csak szabadság.
A Duna vize nyaldosta a talpunkat, magunknak főztünk és nagy vödrökben hideg vízzel hűtöttük a bort. Minden tökéletes volt. Pontosabban majdnem minden. Ezalatt a néhány nap alatt , bármennyire is küzdöttem ellene, rámragadt a pestiek furcsa azása. Így lett Zoliból, A Zoli, Brigiből pedig A Brigi. Idegesítő, de már múlóban van.
A másik apróság viszont nem. Baljós jel, hogy esténként általában tizenhárman ültük körbe az asztalt: három párocska, én és a hat tekintet, ami a mellettem ülő lányt kutatta. Hiába. Szinte láttam a szemükben a sajnálatot, de nem értettem, hogy kinek szól. Nekem, aki még mindenbe bátran belevághat? Biztosan nem. Nekem, akinek nem köti meg a kezét senki? Kizárt. Nekem, akinek nem kell magyarázkodnom? Lehetetlen. Nekem, aki egyedül nézi az esőt? Talán.
Ennek ellenére nagyon jól éreztem magam. Rég volt ennyire egyszerű az élet, mint ott akkor. Ettünk, ittunk, aludtunk és teljes nyugalomban beszélgettünk hajnalig. Semmi munka, vizsga, aggódás, csak szabadság.
Szerető unokád
Utolsó kommentek